2011. január 20., csütörtök
2011. január 1., szombat
2010. december 18., szombat
A kaja nem játék
Nézzünk egy-két jelenetet egy Eudicella aethiopica hím és egy Mecynorrhina polyphemus confluens nőstény csatájából, mely során megpróbálták megbeszélni, hogy melyikük is az éhesebb
(szerencsére senki nem sérült meg :-) ):
(szerencsére senki nem sérült meg :-) ):
2010. december 8., szerda
Kongói rózsabogár - Pachnoda Marginata Peregrina fejlődése
Az általam legjobban ismert bogárról, a kongói rózsabogárról írtam eddig talán a legkevesebbet.
Ezt a fajt nagyon könnyen be lehet szerezni, általában rózsabogár lárva néven eleségként szokták árusítani az állatkereskedésekben .
Az imágók 20-25 mm-esre nőnek meg függően attól, hogy lárvájuk milyen minőségű táplálékkal voltak ellátva. A rózsabogaraknál alkalmazott táptalaj alkalmazandó náluk is, azaz túlnyomó a rész levélkorhadék, kisebb részben pedig fakorhadék legyen a szubsztrát. Külön etetni is lehet a lárvákat. Nem válogatósak, megesznek szinte mindent: gyümölcsök, zöldségek, nyúltáp..., melyet beásnak a földbe, és ott fogyasztják el. A kikelő lárvák 2-4 mm-esek, fejlődésük során 5 cm körüli méretet érnek el. Egy generációváltás 28-30 fokon nagyjából 3 hónap alatt lezajlik, azaz igen szapora állatok, ez is az egyik oka annak, hogy kezdő bogárnak annyira közkedvelt. Alacsonyabb hőmérsékleten azonban lelassul a fejlődésük, 18 fokon akár 1,5 évig is eltarthat mire a petéből bogár lesz.
A rövid ismertető után nézzük, hogyan alakul fejlődésük (katt a képre):
2010. november 27., szombat
Fejlődési stádiumok ... miből lesz a cserebogár ...
Szépen lassan bogárrá alakulnak a bársonyhátú rózsabogaraim és ezen folyamat során érdekes fejlődési állapotokon mennek keresztül. Mivel én L3-es lárva állapotban tettem szert ezekre a jószágokra így csak ettől kedve tudtam megörökíteni néhány fotót róluk. Az összes kép a már megépült bábkamrában lévő állatokról készült: lárva, báb, bogár különböző színezettségek mellett.Az első képsorozat a nőstény bogáré, míg a második a hímé: (katt a képre)
A nőstény fejlődése. |
2010. november 18., csütörtök
Csoportképek
Álljon itt néhány csoportkép a nyár óta készült képekből:
Ringlószilva-lakoma Cetoniidae módra
A legaktuálisabb életkép a terráriumról: viszonylag nagy kéregdarabok borítják a felszínt, hogy a bogarak mindig tudjanak mibe kapaszkodni (ha netán felborulnának)
...itt éppen körte van a terítéken... érdekes megfigyelni milyen eltérő színezetűek lehetnek ugyanazon faj egyedei, jelen esetben a kongói rózsabogár, azaz a Pachnoda peregrina marginata
...itt pedig körte...
a virágpor fogyasztása elősegíti a nagyobb szaporulatot
...itt pedig körte...
a virágpor fogyasztása elősegíti a nagyobb szaporulatot
És a zárókép meglepő módon kajcsizás közben lett megörökítve.
2010. október 11., hétfő
Bársonyhátú rózsabogár - Mecynorrhina polyphemus confluens

Általános leírás:
A Mecynorrhina polyphemus confluens egy pompás bogár a Scarabaeidae családba, azon belül az virágbogarak (Cetoniidae) alcsaládba tartozik.
A faj élőhelye Közép Afrika (Uganda). A nemek között ivari dimorfizmus figyelhető meg, a hím jellegzetes villás végű kinövést, valamint két kisebb tüskét visel a fejen. A bogár színe zöld, vajszínű foltokkal. A hím testét bársonyos szőr borítja (nevére utal), míg a nőstény csupasz. Mérete 45-70 mm.
Tartása:
Erősen nappali életmódú faj, szereti a meleget, és az erős megvilágítást, illetve a magasabb páratartalmat (60-80%). Egy kisebb tenyészcsoport számára (2-3 hím, 5-6 nősténnyel) elegendő egy 50 x 50 cm alapterületű, 60-70 cm magas terrárium.
A terráriumba tegyünk rózsabogarak számára használt tápkeveréket. Ennek fő alkotóeleme a hullott falevél és fakorhadék, mindkettő apróra zúzott állapotban, előbbi legyen túlsúlyban (50-80%-a a tápkeveréknek). Ezen kívül még kb.5%-nyi tőzeget adjunk a keverékünkhöz, mely a peterakásnál, ill. a bábkamra építésénél játszik fontos szerepet.
Táplálás:
A bogarak gyümölcsöt esznek: alma, , körte, banán, eper, cseresznye, dinnye, az éppen szezonális gyümölcsök... Az el nem fogyasztott táplálékot ki kell venni, hogy elkerüljük a rothadást és penészedést, ill. az atkásodást. Egyesek ún. bogárzselével etetik az állataikat, mely állítólag összetételéből kifolyólag nagyobb petemennyiséghez, hosszabb élettartamhoz segíti hozzá a bogarakat, ill. elkerülhetjük vele a muslincák megjelenését. Nekem ezzel kapcsolatban nincs tapasztalatom.
Szaporítás:
Szapora faj, nőstényenként 30-40 lárvával nyugodtan számolhatunk. A kifejlett bogarak, imágók élettartama 3-4 hónap, de alkalmanként ez akár 6 hónap is lehet. Ez függ a tartási hőmérséklettől, táplálástól, testmérettől is. A hűvösebb helyen, 18-20 C-on tartott egyedek tovább élnek, viszont kevesebb petét raknak. Petéiket egyesével rakják le, ezek mérete ekkor 3 mm. A petékből mire bogár lesz kb. 1 év.
forrás: www.arachnida.hu
Címkék:
bársonyhátú rózsabogár,
beetle,
bogár,
breeding,
Cetoniinae,
feeding,
flower beetle,
fruit,
larvae,
larval stage,
pupal stage
2010. október 5., kedd
Xylotrupes gideon sumatrensis 2
A legutóbbi kis kedvcsináló után, ha valaki kedvet kapott volna ezeknek a bogaraknak a tartásához, itt van egy-néhány tudnivaló róluk:
Általános leírás:
A Xylotrupes gideon sumatrensis egy nagyon látványos bogár, a ganéjtúró bogarak (Scarabaeidae) családjába, azon belül az orrszarvúbogarak (Dynastinae) alcsaládba tartozik.
A faj élőhelye Szumátra és Indonézia. A nemek között ivari dimorfizmus figyelhető meg, mint általában az orrszarvúbogarak mindegyikénél. A bogár színe bordó, ez lehet sötétebb vagy világosabb is. A hím látványos kinövést visel a fejen és a toron, a nősténynél ilyet nem találunk.
A hím 50-80 mm, a nőstény 40-55 mm.
Tartása:
Ez a faj kezdő bogarászok számára tökéletes választás. Szobahőmérsékleten érzi jól magát (20-25 fok), a lárvákat érdemes inkább a 20 fokhoz közeli (21-22), a bogarakat pedig inkább 25-höz közeli hőmérsékleten tartani. Ennek oka, hogy a lárvák a talajban, 20-25 cm mélyen fejlődnek, ezért alacsonyabb hőmérsékletet igényelnek. Ha a hőmérséklet 25-26 fok fölé megy, a fejlődésük felgyorsul és hamarabb elpusztulnak!
A páratartalmat a talaj spriccelésével tudjuk elérni. A talajt nem kell túl nedvesen tartani, csupán arra kell figyelni, hogy ne száradjon ki. Elég max. heti 1 alkalommal gyengén permetezni.
A talaj nálam ugyanaz, amit majd a lárvák neveléséhez fogok használni: fakorhadék, levélkorhadék, száraz levelek és humusz elegye. Fontos, hogy ne tartalmazzon tűlevelűt!!! Ezek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek a bogarak pusztulását okozhatják.
A talajkeverékhez a következő fajok a leg megfelelőbbek:
- tölgy fajok (Quercus sp.)
- fűz fajok (Salix sp.)
- nyár fajok (Populus sp.)
- bükk (Fagus sp.)
- vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
A keverék két legfontosabb összetevője a fakorhadék és a lehullott lomb korhadék. A fakorhadéknál az a leg megfelelőbb, ha a fát már puszta kézzel is szét tudjuk morzsolni. Ez alkothatja a keverékünk kb.60% -át.
A lehullott lomb korhadékot a talaj felett és a frissen hullott száraz levelek alatt találjuk, általában az előző évben hullott levelekből álló sötét, 1-2 cm vastag réteg, melyben még nem bomlottak le telljesen a levelek, még találunk benne nyomokban felismerhető levéldarabokat. Gyűjtéskor figyeljünk, hogy ne kerüljenek közé kövek, kavicsok.
Ez alkothatja a keverék kb. 30-35%-át. A másik elem a keverékben a humusz, a keverék kb. 5%-át alkotja. Ez helyettesíthető tőzeggel is. Fontos a nősténynek a peték lerakásánál illetve a lárváknak a későbbiekben a bábbölcső összeállításához (lentebb bővebben lesz róla szó).
Mielőtt felhasználnánk az összetevőket, gondosan elő kell készítenünk, vagy mikrózással, vagy pedig forrázással, elkerülendő a nem kívánatos élőlények, élősködők elszaporodását.
A talaj vastagsága minimum 20 cm legyen. A terrárium mérete egy kisebb tenyészcsoportnál (1-2 hím, 3-4 nőstény) legalább 40x40x40 legyen. Helyezhetünk bele fakéreg darabokat, mászóágakat is a bogaraknak, ennek azért van fontos szerepe, hogy legye mibe kapaszkodni a bogaraknak, ha esetleg felborulnának. Ellenkező esetben ez végzetes is lehet.
Fontos a jó szellőzés és hogy a terrárium teteje zárt legyen, mivel a bogarak tudnak repülni!
Táplálás:
A bogarak imádják a gyümölcsöket: alma, banán, eper, cseresznye, dinnye... Az el nem fogyasztott táplálékot ki kell venni, hogy elkerüljük a rothadást és penészedést.
Szaporítás:
Egy tenyészcsoporton belül érdemes több nőstényt és kevesebb hímet tartani, mivel a hímek elég harciasak egymással szemben. A párzás jogát harccal döntik el, ami elég látványos.
A párzást követő néhány napon belül a nőstény elássa magát a földbe, ott rakja le petéit. A petézés folyamatosan történik, 1-2 naponta rak a nőstény 1-2 petét. A petéknek kicsi bölcsőt készít avarból.
A peték 1-2 héten belül kelnek ki, ekkor válnak L1 lárvává. Ezeknek a fentebb említett talajkeverék adható. Nagy számú lárva esetén érdemes őket szétpakolni. Egy lárvának érdemes kb. 2 liter tápkeveréket biztosítani, ezt kb. 2 havonta érdemes cserélni. A lárvák a korhadékban 5-9 hónapig fejlődnek, majd ezután bebábozódnak. A közelgő bábozódás előjele, hogy az amúgy fehér lárvák sárgás-világos barna színezetet öltenek. Ezután nemsokkal elkezdik építeni a bábbölcsőt, amihez saját nyálukat és avarszemcséket használnak fel. Ez száradás után egy kemény "gubót" alkot a báb körül, megvédve azt. Érdemes bábozódás előtt a nagyobb számú lárvákat különpakolni kisebb csoportokba vagy akár egyedenként is (bár nem kannibál természetűek, de így figyelemmel kísérhető a fejlődésük).
A bábállapot kb. 1,5-2 hónapig tart. A kifejlett bogarak sajnos elég rövid életűek, mindössze 3-4 hónapig élnek.
Végezetül néhány kép:
| portré |
| a bogár kézbe véve (viszonyításképpen) |
| nőstény |
| szaladgáló hímek |
| Bye-bye! |
Címkék:
beetle,
bogár,
breeding,
Dynastinae,
feeding,
larvae,
larval stage,
pupal stage,
rhino beetle,
szumátriai orrszarvúbogár
2010. október 4., hétfő
Szumátriai orrszarvúbogár - Xylotrupes gideon sumatrensis
2009 őszén sikerült beszereznem az első komolynak mondható bogaraimat.
Az új jövevény: Szumátriai orrszarvúbogár, pontosabban Xylotrupes gideon sumatrensis.
Amikor hozzám kerültek L3 stádiumú lárvák voltak, egyes országokban már megterítenének ilyesmi láttán:
![]() |
| a méretes L3-as lárva |
![]() |
| a kis csapat |
Szorgosan ették a darált tölgykorhadékot, és híztak is szépen, majd márciusban elkezdték megépíteni a bábölcsőjüket.
Egy ideig lárvaként készültek a bábbá vedlés előtt:
![]() |
| lárva a bábölcsőben |
...majd átalakultak bábbá...
![]() |
| hím egyed bábja a bábbölcsőben |
![]() |
| hím egyed bábja |
Innentől számítva 2-2,5 hónap múlva pedig kifejlett bogarakat találtam a kamrákban.
Tehát ekkor lehettek olyan 1 évesek az állatkák.
![]() |
| imágó készen a bábkamra elhagyására |
Összesen kilencen voltak: 5 nőstény, 4 hím. Egész jó arány(...gondoltam akkor, mert nem tudtam, hogy mennyire harciasak a hímek)
![]() |
| csendélet |
Az imágók(kifejlett bogár) nálam átlagosan 2,5 hónapot éltek. Néhány pillanatkép erről:
![]() |
| csoportkép |
![]() |
| A legszebb hím, és egyik választottja. |
![]() |
| Hím portré |
Végül pedig két videó arról, hogy mennyire is barátságosak a nőstények, ha kajáról van szó:
Címkék:
beetle,
bogár,
breeding,
Dynastinae,
feeding,
fight,
fruit,
larvae,
larval stage,
life cycle,
pupal stage,
rhino beetle,
szumátriai orrszarvúbogár
2010. szeptember 29., szerda
Nyárbúcsúztatás
A mai napon remek idő volt, így szakítottam időt némi hangulatos, napfényes bogárfotózáshoz. Valószínűleg az egyik utolsó ilyen lehetőség volt ez a mai, mielőtt jön az igazi ősz. Íme az eredmény:
| ...napfényfürdő... |
| kukucs! |
Címkék:
beetle,
bogár,
Cetoniinae,
Eudicella aethiopica,
Jáspis rózsabogár,
sunflower
2010. szeptember 27., hétfő
Első bejegyzésem
A mai napon jutottam el arra az elhatározásra, hogy megosztom az esetleges érdeklődőkkel bogarakkal való tapasztalataimat, észrevételeimet. Kezdésnek néhány fotót osztanék meg a kedves olvasóval:
| A fentebbi jószág ismerkedik a természettel |
| Eudicella aethiopica - Jáspis rózsabogár (hím + nőstény) |
| Eudicella aethiopica (nőstény) |
| Eudicella aethiopica (hím) |
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
















