2011. április 15., péntek

Egy kis egzotikum

Az alábbi képen egy közepes méretűnek számító hím Szumátriai orrszarvúbogár és egy nőstény szarvasbogár (Lucanus cervus)látható. A két bogár nagyjából azonos méretű, habár az orrszarvú jóval zömökebb. Természetes magyarországi környezetben elég ritka látványnak számít :-)

2011. március 12., szombat

2011. március 11., péntek

Kikelt bogár


A kikelt, de még a föld alatt tartózkodó kongói rózsabogár a megvilágítás hatására elkezdett mocorogni, melyet a képre kattintva lehet megtekinteni.


2011. március 1., kedd

Az új generáció

Lassan elkezdenek bábozódni az új szumátriai orrszarvúbogarak. Néhányan már elkezdték építgetni bábkamrájukat, melyek közül néhányat sikerült egy kicsit megbolygatni. Szerencsére még mozgékonyak voltak a bennük lévő lárvák, így remélhetőleg befoltozzák majd a lyukakat. Néhány kép róluk:

 Az utánpótlás.

 Lárvák a friss bábkamrájukban.

Egy már "összeszikkadt" lárva, mely rövidesen bábbá alakul.

Az öreg harcos

 Októberben kelt jáspis rózsabogaram még mindig energikusan üldözi odébb a többi állatkát, ha kajáról van szó.

Az öreg veterán most (március eleje).

2011. február 19., szombat

Mi lehet a baj?

Hosszabb hallgatás után egy remek(?) témával foglalkoznék...amiről elég sokáig lehetne írogatni:
Mi lehet a baj?

Mostanában nem nagyon pörög az itthoni kis bogárvilág élete.

- Többek között a tél is közrejátszik ebben, ugyanis alacsonyabb a bogarak helyén az átlaghőmérséklet, lelassulnak az életfolyamataik.

- Egy másik tényezőt is befolyásol a tél, mégpedig a táptalaj fertőtlenítését. Én sütőben szoktam kisütni egy jó 10 perc erejéig a fa/levélkorhadékot. Ezt úgy gondoltam most kísérletképpen (és egy kiadós szellőtetés megspórolásaként) mellőzöm (én szeretem a párolgó avar illatát/szagát, de ezzel nem mindenki van így).
Eredényképpen szert tettem néhány jószágra, amit nem állt szándékomban nevelgetni: atkák, százlábúak, hangyák, légylárvák, giliszták, kisebb-nagyobb bogarak...ezek pedig az én állatkáim életterében vetélytársként, ragadozóként lépnek fel. Feleszik a petéket, élősködnek a bogarakon.
Tehát a tapsztalat, hogy hasznos dolog az hőkezelés. Most meg a rendszeres atkátalanítás :-)

 komoly mennyiségű atka a bogár testén
...szegénynek a tél ellenére sem kell sál...
azért nem kell pánikba esni, azóta már kezelve lett



- Sok báb a bábkamrában elhullott, sőt teljesen kifejlett bogarak is jutattak erre a sorsra. Vagy a nem kellőképpen magas hőmérséklet vagy a sérült falon behatoló élősködők ténykedésének köszönhetően.
 jól felhizlalt atkák
 bábkamrában elpusztult imágók
 elhullott báb
elpusztult lárva
...ő is a végtelen gyümölcsligetekben kószál már...

- Valamint pont úgy jött ki a lépés, hogy az imágóim nagyrésze mostanra elhullott (többek között a Bársonyhátú rózsabogár nőstény is - kb. 4 hónap után ).

- Azért, hogy a vége jó legyen...:

 egy (sürgetésemre) frissen kelt Kongói rózsabogár.
előbbi kolega szemből

2010. december 18., szombat

A kaja nem játék

 Nézzünk egy-két jelenetet egy Eudicella aethiopica hím és egy Mecynorrhina polyphemus confluens nőstény csatájából, mely során megpróbálták megbeszélni, hogy melyikük is az éhesebb

(szerencsére senki nem sérült meg :-) ):


2010. december 8., szerda

Kongói rózsabogár - Pachnoda Marginata Peregrina fejlődése

Az általam legjobban ismert bogárról, a kongói rózsabogárról írtam eddig talán a legkevesebbet.
Ezt a fajt nagyon könnyen be lehet szerezni, általában rózsabogár lárva néven eleségként szokták árusítani az állatkereskedésekben .

Az imágók 20-25 mm-esre nőnek meg függően attól, hogy lárvájuk milyen minőségű táplálékkal voltak ellátva. A rózsabogaraknál alkalmazott táptalaj alkalmazandó náluk is, azaz túlnyomó a rész levélkorhadék, kisebb részben pedig fakorhadék legyen a szubsztrát. Külön etetni is lehet a lárvákat. Nem válogatósak, megesznek szinte mindent: gyümölcsök, zöldségek, nyúltáp..., melyet beásnak a földbe, és ott fogyasztják el. A kikelő lárvák 2-4 mm-esek, fejlődésük során 5 cm körüli méretet érnek el. Egy generációváltás 28-30 fokon nagyjából 3 hónap alatt lezajlik, azaz igen szapora állatok, ez is az egyik oka annak, hogy kezdő bogárnak annyira közkedvelt. Alacsonyabb hőmérsékleten azonban lelassul a fejlődésük, 18 fokon akár 1,5 évig is eltarthat mire a petéből bogár lesz. 

A rövid ismertető után nézzük, hogyan alakul fejlődésük (katt a képre):

2010. november 27., szombat

Fejlődési stádiumok ... miből lesz a cserebogár ...

Szépen lassan bogárrá alakulnak a bársonyhátú rózsabogaraim és ezen folyamat során érdekes fejlődési állapotokon mennek keresztül. Mivel én L3-es lárva állapotban tettem szert ezekre a jószágokra így csak ettől kedve tudtam megörökíteni néhány fotót róluk. Az összes kép a már megépült bábkamrában lévő állatokról készült: lárva, báb, bogár különböző színezettségek mellett.


Az első képsorozat a nőstény bogáré, míg a második a hímé: (katt a képre)


A nőstény fejlődése.
A hím fejlődése

2010. november 18., csütörtök

Csoportképek

Álljon itt néhány csoportkép a nyár óta készült képekből:

Ringlószilva-lakoma Cetoniidae módra

A legaktuálisabb életkép a terráriumról: viszonylag nagy kéregdarabok borítják a felszínt, hogy a bogarak mindig tudjanak mibe kapaszkodni (ha netán felborulnának)

...itt éppen körte van a terítéken... érdekes megfigyelni milyen eltérő színezetűek lehetnek ugyanazon faj egyedei, jelen esetben a kongói rózsabogár, azaz a Pachnoda peregrina marginata

...itt pedig körte...

a virágpor fogyasztása elősegíti a nagyobb szaporulatot

És a zárókép meglepő módon kajcsizás közben lett megörökítve.


2010. október 11., hétfő

Bársonyhátú rózsabogár - Mecynorrhina polyphemus confluens


Általános leírás:


A  Mecynorrhina polyphemus confluens egy pompás bogár a Scarabaeidae családba, azon belül az virágbogarak (Cetoniidae) alcsaládba tartozik.
A faj élőhelye Közép Afrika (Uganda). A nemek között ivari dimorfizmus figyelhető meg, a hím jellegzetes villás végű kinövést, valamint két kisebb tüskét visel a fejen. A bogár színe zöld, vajszínű foltokkal. A hím testét bársonyos szőr borítja (nevére utal), míg a nőstény csupasz. Mérete 45-70 mm.


Tartása:


Erősen nappali életmódú faj, szereti a meleget, és az erős megvilágítást, illetve a magasabb páratartalmat (60-80%). Egy kisebb tenyészcsoport számára (2-3 hím, 5-6 nősténnyel) elegendő egy 50 x 50 cm alapterületű, 60-70 cm magas terrárium.
A terráriumba tegyünk rózsabogarak számára használt tápkeveréket. Ennek fő alkotóeleme a hullott falevél és fakorhadék, mindkettő apróra zúzott állapotban, előbbi legyen túlsúlyban (50-80%-a a tápkeveréknek). Ezen kívül még kb.5%-nyi tőzeget adjunk a keverékünkhöz, mely a peterakásnál, ill. a bábkamra építésénél játszik fontos szerepet.


Táplálás:


A bogarak gyümölcsöt esznek: alma, , körte, banán, eper, cseresznye, dinnye, az éppen szezonális gyümölcsök... Az el nem fogyasztott táplálékot ki kell venni, hogy elkerüljük a rothadást és penészedést, ill. az atkásodást. Egyesek ún. bogárzselével etetik az állataikat, mely állítólag összetételéből kifolyólag nagyobb petemennyiséghez, hosszabb élettartamhoz segíti hozzá a bogarakat, ill. elkerülhetjük vele a muslincák megjelenését. Nekem ezzel kapcsolatban nincs tapasztalatom.


Szaporítás:


Szapora faj, nőstényenként 30-40 lárvával nyugodtan számolhatunk. A kifejlett bogarak, imágók élettartama 3-4 hónap, de alkalmanként ez akár 6 hónap is lehet. Ez függ a tartási hőmérséklettől, táplálástól, testmérettől is. A hűvösebb helyen, 18-20 C-on tartott egyedek tovább élnek, viszont kevesebb petét raknak. Petéiket egyesével rakják le, ezek mérete ekkor 3 mm. A petékből mire bogár lesz kb. 1 év.




forrás: www.arachnida.hu

2010. október 5., kedd

Xylotrupes gideon sumatrensis 2

A legutóbbi kis kedvcsináló után, ha valaki kedvet kapott volna ezeknek a bogaraknak a tartásához, itt van egy-néhány tudnivaló róluk:


Általános leírás:



Xylotrupes gideon sumatrensis egy nagyon látványos bogár, a ganéjtúró bogarak (Scarabaeidae) családjába, azon belül az orrszarvúbogarak (Dynastinae) alcsaládba tartozik.

A faj élőhelye Szumátra és Indonézia. A nemek között ivari dimorfizmus figyelhető meg, mint általában az orrszarvúbogarak mindegyikénél. A bogár színe bordó, ez lehet sötétebb vagy világosabb is. A hím látványos kinövést visel a fejen és a toron, a nősténynél ilyet nem találunk.

A hím 50-80 mm, a nőstény 40-55 mm.




Tartása:

Ez a faj kezdő bogarászok számára tökéletes választás. Szobahőmérsékleten érzi jól magát (20-25 fok), a lárvákat érdemes inkább a 20 fokhoz közeli (21-22), a bogarakat pedig inkább 25-höz közeli hőmérsékleten tartani. Ennek oka, hogy a lárvák a talajban, 20-25 cm mélyen fejlődnek, ezért alacsonyabb hőmérsékletet igényelnek. Ha a hőmérséklet 25-26 fok fölé megy, a fejlődésük felgyorsul és hamarabb elpusztulnak!

A páratartalmat a talaj spriccelésével tudjuk elérni. A talajt nem kell túl nedvesen tartani, csupán arra kell figyelni, hogy ne száradjon ki. Elég max. heti 1 alkalommal gyengén permetezni.

A talaj nálam ugyanaz, amit majd a lárvák neveléséhez fogok használni: fakorhadék, levélkorhadék, száraz levelek és humusz elegye. Fontos, hogy ne tartalmazzon tűlevelűt!!! Ezek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek a bogarak pusztulását okozhatják.

A talajkeverékhez a következő fajok a leg megfelelőbbek:

 - tölgy fajok (Quercus sp.)

- fűz fajok (Salix sp.)

- nyár fajok (Populus sp.)
- bükk (Fagus sp.)
- vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
 A keverék két legfontosabb összetevője a fakorhadék és a lehullott lomb korhadék. A fakorhadéknál az a leg megfelelőbb, ha a fát már puszta kézzel is szét tudjuk morzsolni. Ez alkothatja a keverékünk kb.60% -át.
A lehullott lomb korhadékot a talaj felett és a frissen hullott száraz levelek alatt találjuk, általában az előző évben hullott levelekből álló sötét, 1-2 cm vastag réteg, melyben még nem bomlottak le telljesen a levelek, még találunk benne nyomokban felismerhető levéldarabokat. Gyűjtéskor figyeljünk, hogy ne kerüljenek közé kövek, kavicsok.
Ez alkothatja a keverék kb. 30-35%-át. A másik elem a keverékben a humusz, a keverék kb. 5%-át alkotja. Ez helyettesíthető tőzeggel is. Fontos a nősténynek a peték lerakásánál illetve a lárváknak a későbbiekben a bábbölcső összeállításához (lentebb bővebben lesz róla szó).
Mielőtt felhasználnánk az összetevőket, gondosan elő kell készítenünk, vagy mikrózással, vagy pedig forrázással, elkerülendő a nem kívánatos élőlények, élősködők elszaporodását.
A talaj vastagsága minimum 20 cm legyen. A terrárium mérete egy kisebb tenyészcsoportnál (1-2 hím, 3-4 nőstény) legalább 40x40x40 legyen. Helyezhetünk bele fakéreg darabokat, mászóágakat is a bogaraknak, ennek azért van fontos szerepe, hogy legye mibe kapaszkodni a bogaraknak, ha esetleg felborulnának. Ellenkező esetben ez végzetes is lehet.
Fontos a jó szellőzés és hogy a terrárium teteje zárt legyen, mivel a bogarak tudnak repülni!



Táplálás:


A bogarak imádják a gyümölcsöket: alma, banán, eper, cseresznye, dinnye... Az el nem fogyasztott táplálékot ki kell venni, hogy elkerüljük a rothadást és penészedést.


Szaporítás:


Egy tenyészcsoporton belül érdemes több nőstényt és kevesebb hímet tartani, mivel a hímek elég harciasak egymással szemben. A párzás jogát harccal döntik el, ami elég látványos.

A párzást követő néhány napon belül a nőstény elássa magát a földbe, ott rakja le petéit. A petézés folyamatosan történik, 1-2 naponta rak a nőstény 1-2 petét. A petéknek kicsi bölcsőt készít avarból.

A peték 1-2 héten belül kelnek ki, ekkor válnak L1 lárvává. Ezeknek a fentebb említett talajkeverék adható. Nagy számú lárva esetén érdemes őket szétpakolni. Egy lárvának érdemes kb. 2 liter tápkeveréket biztosítani, ezt kb. 2 havonta érdemes cserélni. A lárvák a korhadékban 5-9 hónapig fejlődnek, majd ezután bebábozódnak. A közelgő bábozódás előjele, hogy az amúgy fehér lárvák sárgás-világos barna színezetet öltenek. Ezután nemsokkal elkezdik építeni a bábbölcsőt, amihez saját nyálukat és avarszemcséket használnak fel. Ez száradás után egy kemény "gubót" alkot a báb körül, megvédve azt. Érdemes bábozódás előtt a nagyobb számú lárvákat különpakolni kisebb csoportokba vagy akár egyedenként is (bár nem kannibál természetűek, de így figyelemmel kísérhető a fejlődésük).

A bábállapot kb. 1,5-2 hónapig tart. A kifejlett bogarak sajnos elég rövid életűek, mindössze 3-4 hónapig élnek.

Végezetül néhány kép:

portré

a bogár kézbe véve (viszonyításképpen)




nőstény


szaladgáló hímek

Bye-bye!


2010. október 4., hétfő

Szumátriai orrszarvúbogár - Xylotrupes gideon sumatrensis



2009 őszén sikerült beszereznem az első komolynak mondható bogaraimat.


Az új jövevény: Szumátriai orrszarvúbogár, pontosabban Xylotrupes gideon sumatrensis.




Amikor hozzám kerültek L3 stádiumú lárvák voltak, egyes országokban már megterítenének ilyesmi láttán:


a méretes L3-as lárva

a kis csapat

Szorgosan ették a darált tölgykorhadékot, és híztak is szépen, majd márciusban elkezdték megépíteni a bábölcsőjüket.
Egy ideig lárvaként készültek a bábbá vedlés előtt:

lárva a bábölcsőben

...majd átalakultak bábbá...

hím egyed bábja a bábbölcsőben

hím egyed bábja

Innentől számítva 2-2,5 hónap múlva pedig kifejlett bogarakat találtam a kamrákban.  
Tehát ekkor lehettek olyan 1 évesek az állatkák.

imágó készen a bábkamra elhagyására 

Összesen kilencen voltak: 5 nőstény, 4 hím. Egész jó arány(...gondoltam akkor, mert nem tudtam, hogy mennyire harciasak a hímek)

csendélet

Az imágók(kifejlett bogár) nálam átlagosan 2,5 hónapot éltek. Néhány pillanatkép erről:

csoportkép

A legszebb hím, és egyik választottja.

Hím portré


Végül pedig két videó arról, hogy mennyire is barátságosak a nőstények, ha kajáról van szó:












2010. szeptember 29., szerda

Nyárbúcsúztatás

A mai napon remek idő volt, így szakítottam időt némi hangulatos, napfényes bogárfotózáshoz. Valószínűleg az egyik utolsó ilyen lehetőség volt ez a mai, mielőtt jön az igazi ősz. Íme az eredmény:

 ...napfényfürdő...
kukucs!